Másnap kiálltunk, ugyannarra az útra ahol elõzõ nap nem jártunk sikerrel, azzal a céllal, hogy Oviedo magasságába jutunk. Fogtunk egy stoppot ami elvitt minket Bilbao város után 30 km-re. Megtudtuk az embertõl, aki egyébként TV riporter, hogy ilyenkor San Sebastianban tengeri evezõs verseny van, tehát lesz miért visszajönnünk pár év múlva... Még egy két stopp és megérkeztünk a tüzes nevû Torrelavegaba, ami szerintem az egyik legbüdösebb hely a világon, valami húsüzem lehet ott. Kicsit izgultunk, nehogy ott kelljen tölteni az éjszakát, este a spanyolok nem szívesen vesznek fel 3 megfáradt külsejû egyént 60 kg csomaggal, hegedûvel és gitárral. Végül is érthetõ. Ismét szerencsénk volt. Két kedves lány elvitt minket egy kisvárosba, ahol fel tudtuk verni a sátrunkat egy tengerparti játszótéren. Este 10 körül elfogyasztottuk kis utunk elsõ éttermes vacsoráját, fejenként 12 db szardíniát, aztán a korábban vásárolt almabort is megpróbáltuk fél méter magasból (ahogy kell) kitölteni a poharunkba, lehet hogy rossz bort vettünk, vagy nem volt elég a magasság, de nem volt finom. Azóta sem vagyunk Oviedo magasságában, nem is leszünk. Úgy döntöttünk, nem leszünk mohók, jó nekünk a spanyol tengerpart, elegek nekünk a spanyol lányok, nem megyünk Portugáliába, majd jövõre. Inkább megnézzük jobban Madridot és útbaejtjük Burgost.