Megpróbáltuk bejárni a várost, persze nagyobb annál, hogy pár óra alatt végig nézd. Kicsit olyan itt a helyzet mint Budapesten, minden fel van túrva, el van terelve, mindenhol, mindent érint. De ennek a városnak történelme, kultúrája van. A legtöbb dolgot eddig a térképről és az utikönyvből ismertünk meg, ám hála istennek, megtaláltuk a Ventast, a bikaviadalok arénáját.

Rövidke alkudozás után (egyrészt magunkkal, hogy akkor hány napi kajánk árát is hagyjuk ott a belépőért, másrészt a pénztárossal, hogy mégiscsak a legolcsóbb jegyet adja) vettünk négy belépőjegyet, 2.20-ért darabját, egyet visszaadtunk, 2.90-et kaptunk érte, a különbözetből vettünk bort, vizet, a 32C-fokban jól berúgtunk töle, és beléptünk az arénába. Azt hittük egy bika lesz, és elérjük még a nyolcas misét, ehelyett 7 bikával küzdöttek meg egymás után, egyre izgalmasabb volt, a mise is kimaradt. Olyan is van ebben a (?) sportban, hogy a bika nyer. Olyat is láttunk.

Csendben hazamentünk, és a burgosi szaláminkat megfőztük vacsira. Nagyon fura étek, de laktató.

Ma bepillantottunk egy hatalmas parkba. mint egy kisebb falu, olyan méretű, tele ősfákkal.

A spanyol nők gyönyörűek. Ahogy a mellékelt ábra is mutatja.